Új menetelés, új lehetőségek címmel magyar–kínai párbeszédet rendeztek Budapesten

Új menetelés, új lehetőségek címmel magyar–kínai párbeszédet rendeztek november 7-én a budapesti Marriott Hotelben, amelyen magyar és kínai szakértők, a politika, a kereskedelem, a pénzügyek, az új energia, a sajtó és a gazdasági élet képviselői vettek részt. A párbeszéden felszólalók beszélgetést folytattak a magyar–kínai baráti együttműködések jövőbeni elmélyítéséről, illetve arról, hogy milyen további együttműködési lehetőségek vannak az új energia területén, és egyhangúan kifejtették, hogy bíznak a kétoldalú együttműködések jövőjében.

A párbeszéd első felszólalójaként Dr. Medgyessy Péter volt magyar miniszterelnök üdvözölte a kezdeményezést, nagyon jó ötletnek tartja, hogy a kínai és a magyar szakemberek megbeszéljék a két ország kapcsolatai terén kiaknázható fejlesztési lehetőségeket.

A jelenlegi gazdasági nehézségek közepette nagyon is időszerű, hogy keressünk fix pontokat, márpedig a kínai–magyar kapcsolatok ilyen fix pontnak számítanak. Ezek a kapcsolatok ugyanis hasznosak, szükségesek és segítik a magyar gazdaságot, hangsúlyozta Medgyessy, aki ezután arról beszélt, hogy van aktualitása annak, merre megy a jövőben Kína. Márpedig a nemrégiben véget ért 20. pártkongresszus meghatározta az irányvonalat, és ez egyúttal arra is jó alkalom, hogy átgondoljuk a kínai–magyar kétoldalú kapcsolatokat is.

Medgyessy a magyar–kínai kapcsolatokat illetően elmesélte, hogy Xianban járva a helyi múzeumban elmondták neki, hogy a selyemúton szállított kínai árucikkek elérték az akkori Magyarországot is.

Visszatérve a közelmúltba, a volt magyar miniszterelnök felidézte 2003-as hivatalos állami látogatását, amely lehetővé tette, hogy a kínai–magyar kapcsolatok történetében egy új korszak kezdődjön. A kulturális és a gazdasági kapcsolatok egyaránt újult erőre kaptak a látogatása után.

Medgyessy hangsúlyozta, hogy a magyar politikai pártok között konszenzus van a Kínával meglévő kapcsolatok jelentősége tekintetében. Az elmúlt 5-10 év pedig különösen fontos volt. 10 éve indult a 16+1 együttműködés, amiben még nagyon sok a lehetőség, hiszen a térség egésze érdekes Kína számára, Magyarország ugyanis csak egy normál méretű kínai város lakosságának felel meg, a térség viszont jelentős nagyságú.

5 évvel ezelőtt írták alá a stratégiai kapcsolatok magasabb szintre emeléséről szóló szerződést, ami révén kiemelt lett a két ország kapcsolata. Medgyessy hangsúlyozta, hogy a kölcsönös tisztelet, a win-win pozíciók elérése, egymás érdekeinek figyelembe vétele egyaránt jelen van a kapcsolatokban.

A két ország sok mindenben egyetért: a multilateralizmus nagyon fontos, a kölcsönös tisztelet alapján kell cselekedni. Magyarország tiszteletben tartja az „egy Kína” elvet. Mindkét ország fontosnak tartja a modernizációt – sorolta Medgyessy az alapvető kapcsolódási pontokat, és ennek kapcsán kiemelte, hogy a KKP 20. Kongresszusán elhangzott 5 modernizációs pont megegyezik Magyarország modernizációról vallott gondolataival.

Külön kiemelte Hszi Csin-ping „egymásra vagyunk utalva” gondolatát. Nagyon fontos gondolat – hangsúlyozta Medgyessy -, teljes mértékben egyetértve Hszi Csin-pinggel. Segítenünk kell egymást, hogy a saját fejlődési útjaikat járják a világ országai.

Végezetül a volt magyar miniszterelnök elmondta, azt szeretné, ha legalább évente egyszer lenne folytatása a mai párbeszédnek.

Pető Ernő, a China Chem Magyar–Kínai Gazdasági Kamara elnöke azzal kezdte beszédét, hogy a megbeszélésre mindkét – tehát magyar és kínai – oldalon egyaránt nagy szükség van. És hogy miért, azt a gazdasági kamara kapcsán mutatta be.

Mint elmondta, 2002-ben már látszott, hogy a magyar–kínai kapcsolatok új fejezete nyílik meg, és ezért 2003-ban megalapították a kamarát. Ez volt az az év, amikor 44 év után ismét magyar miniszterelnök látogatott Kínába.

Pető Ernő kiemelte, nemcsak a távolság, hanem a nagyságrendi különbség is óriási a két ország közt. Az üzleti kultúra nagyon eltérő, ezt össze kell hangolni. A kamara a kis- és középvállalkozásokat segíti a kínai piacra lépésben, illetve a kis- és középvállalkozásoknál is nagyobb, de hasonló gondokkal küzdő kínai vállalatoknak segítenek nyelvi, piacismereti, finanszírozási és egyéb pénzproblémáik megoldásában.

Medgyessy Péterrel egyetértve Pető is kiemelte, hogy Magyarország a mérete miatt egy kínai városnak felel meg, önállóan nem lehetünk Kína számára piac. De tudunk platformot nyújtani a kínai vállalkozásoknak az európai piacra lépéshez, és hogy ez milyen fontos előny, az abból is látszik, hogy Magyarországon él a legtöbb kínai a régióban, és pl. kínaiul tanulni általános iskolától egészen az egyetemig lehet az országban. Azonban természetesen a térség a fontosabb, hiszen az EU 28-30%-áról van szó, amely már felkerülhet Kína térképére.

Pető Ernő arról is beszélt, a kis dolgokon múlik az, hogy egy kínai cég jön vagy nem jön az EU-ba. Ellenkező irányban más problémák vannak. A kamara legfontosabb üzenete: a kínai piacra jutás kooperáció nélkül nem megy. A kooperáció létrejöhet két magyar cég, de akár egy magyar és egy külföldi cég közt is. Csak legyen, mert egyedül nincs esélyük a régiós cégeknek.

Végül Pető emlékeztetett az elmúlt 10 év legfontosabb dátumaira a kínai–magyar kapcsolatok tekintetében.

Az első dátum 2014, amikor a Bank of China megkapta az engedélyt a teljes jogkörű magyarországi működéshez. Később a bank Magyarországról hozott létre fiókokat a környező országokban.

A következő mérföldkő 2017, amikor Xianból indulva tehervonat érkezett Záhonyon át Magyarországra, és ezzel megindult a közvetlen vasúti szállítás a két ország közt.

És végül 2022-őt említette Pető, hiszen Debrecenben idén volt az akkumulátorgyár alapkőletétele. Hogy ez mekkora nagyságrendű beruházás, azt nemcsak a 16 milliárd dollár értékű befektetés jelzi, hanem az is, hogy az elmúlt 10 évben Magyarországra érkezett kínai befektetések kétharmadát teszi ki a debreceni 16 milliárd dollár.

Chen Xin, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia európai kutatási osztályának vezetője a beszédében kifejtette, hogy Kína és Európa fejlődéséhez békés környezetre van szükség, és ebben a kérdésben mindkét fél konszenzusra törekszik. Magyarország szomszédai most háborúba keveredtek, ami minden féltől a békéért való partnerségét követeli meg. Azonnali tűzszünetre van szükség, bátorítják a béke előmozdítására irányuló tárgyalásokat, ahelyett, hogy háborús tárgyalásokat támogatnának, hiszen nem lehet háborúval lezárni a háborút.

Chen elmondta, hogy Hszi Csin-ping kínai államelnök gyakran emlékeztet arra, hogy a kínaiak sosem felejtik el eredeti szándékukat. Hisszük, hogy Európának, köztük Magyarországnak is elegendő politikai érzéke van ahhoz, hogy ne ismételje meg az első és a második világháború hibáit.

Saját fejlesztési módja révén Kína nemcsak megerősítette nemzetgazdaságának erejét, hanem olcsó és kiváló minőségű ellátást is biztosít a globális ipari lánc számára, hozzájárulva a globális kereskedelemhez és növekedéshez – közölte Chen.

Chen arról is beszélt, hogy Kína és Európa – beleértve Magyarországot is – megoszthatja a fejlesztési lehetőségeket és fejlesztési partnerekké válhatnak.

A magyar–kínai gazdasági és kereskedelmi kamara tagjaként a GENERTEC International Group Kft leányvállalata, a CMC Europe mára az európai piaci fejlődés fontos résztvevőinek egyike lett. 2021-ben adták át Kaposváron a 36 milliárd forintból épült, 100 megawatt teljesítményű naperőművét, amelynek az IJGlobal a legjobb európai naperőműprojekt díjat adományozta. Idén újabb együttműködési lehetőségekről tárgyalnak Magyarországon és Romániában – jelentette ki Gao Zhan, a kínai GENERTEC International Group Kft. vezérigazgatója a rendezvényen.

Gao kifejtette, hogy a kínai–magyar barátság hosszú múltra tekinthet vissza, bár nagy a távolság a két ország közt, de a szívek közel vannak. A Magyarországra érkező kínai befektetések napról napra növekednek, az előrejelzések szerint jövőre több mint 20 milliárd dollár érkezik. A kínai vállalatok bíznak a magyarországi befektetéseikben.

A jövőben még több együttműködést vár a magyar barátokkal, a cél az, hogy több új együttműködési módot találjanak. A jövőben végtelen sok lehetőség kínálkozik a kínai–magyar befektetések előtt – mondta Gao.

Nagy Levente 22 éves magyar egyetemista a rendezvényen tartott beszédében elmondta, hogy már gyerekkora óta nagyon érdekli a kínai kultúra. Megismerkedett sok kínaival, akik felkeltették az érdeklődését a kínai kultúra iránt. Boldogsággal tölti el, hogy a kínai és a magyar emberek nagyon jó kapcsolatban élnek együtt Magyarországon, ezért úgy gondolja, hogy a Kínában élő magyarok is otthonuknak érezhetik Kínát. Tartson örökké a barátság a magyar és a kínai nép között – mondta Nagy Levente.

2022. november 7.

(China Media Group)

(x)