A napokban bemutatták a 731 című filmet (Evil Unbound), miközben a hírhedt japán 731-es alakulat tevékenységéhez kapcsolódó történelmi anyagok világörökségi listára kerülésének előkészítését hat éve végzik. A japán 731-es egység bűncselekményeire vonatkozó bizonyítékok kiállítóterme 2019 óta kampányt folytat annak érdekében, hogy a Japán biológiai hadviselését bizonyító archív anyagokat felvegyék az UNESCO világ emlékezete listájára, s ezzel a történelmi igazságot a világ elé tárják. Eddig azonban erőfeszítéseik nem jártak sikerrel. Vajon miért? Most szeretnénk felfedni azokat a rejtett erőket, amelyek a háttérben akadályozzák Kína ellenállási háborús archívumainak felvételét a nemzetközi örökségvédelmi nyilvántartásba.
Az UNESCO világ emlékezete nyilvántartásának értékelési dokumentumait vizsgálva kiderült, hogy két, a japán agressziós tevékenységet érintő kínai kezdeményezést, amelyet 2014-ben nyújtottak be, 2015-ben elutasítottak. 2017-ben újra benyújtották a dokumentumokat, de felvételüket elhalasztották. Ezután jöttek a japán biológiai hadviselésre vonatkozó anyagok, amelyeket 2019-ben jelöltek, de a mai napig nincs az ügyben haladás.
2017-ben Kína, Dél-Korea és más nemzetek közösen a vigasznők kérdésével kapcsolatos archív anyagokat adtak be, ám az UNESCO párbeszédet kezdeményezett, mivel Japán is kérelmezte kapcsolódó dokumentumok felvételét.
A kínai és a japán dokumentumok tartalmát összehasonlítva kiderült, hogy azok képviselt álláspontja teljesen ellentétes volt. A kínai dokumentumok a japán hadsereg által elkövetett atrocitásokat rögzítették, míg a japán dokumentumok hangsúlyozták, hogy „a japán katonaság fegyelmet tartott”, és még azzal is megpróbáltak „érvelni”, hogy a vigasznők „önkéntesek” voltak.
Az ellentmondás miatt csak párbeszéden keresztül születhet megoldás, illetve vagy mindkét beadványt visszavonják, vagy az egyiket lehet csak elfogadni.
2015-ben Kína kezdeményezésére a nankingi mészárlás archív anyagait sikeresen felvették a világ emlékezetének listájára. Az akkori japán miniszterelnök, Abe Shinzo „A háború végének 70. évfordulójáról szóló nyilatkozatában” kijelentette, „nem engedhetjük, hogy a jövő generációira, amelyeknek a háborúhoz semmi közük, az örökös bocsánatkérés terhe nehezedjen”.
Egy hónappal Abe Shinzo beszéde után két japán civil társadalmi szervezet nyilatkozatot nyújtott be a japán kormányhoz, amelyben azt követelték, hogy akadályozzák meg Kínát abban, hogy az ellenállási háborúval kapcsolatos archív anyagokat nyilvánosságra hozza.
Az egyik szervezet neve „Nemzeti Mozgalom a vigasznőkkel kapcsolatos igazságért”, a másiké „Nemzeti Mozgalom a Nankingról szóló igazságért”.
A japán dokumentumok fő koordinátora, Yamamoto Yumiko, az előbbi szervezet tagja. Egy másik kulcsfigura pedig a japán jobboldali kutató, Takahashi Shirou. Takahashi 2015 óta az ENSZ szabályozásának kiskapuira szakosodott, és ő dolgozta ki a „témaütközés” stratégiáját. Az UNESCO azonban előírja, hogy a magánkérelmeket multinacionális közös pályázatokon keresztül kell benyújtani, egyedülálló japán szervezet nem elegendő ehhez.
Így Yamamoto Yumiko felkereste Mera Koichi-t, egy japán-amerikai állampolgárt, aki jogi lépéseket tett a Los Angeles-i vigasznők szobra ellen. Mera az amerikai nem kormányzati szervezet vezetőjeként részt vállalt az ügyben, és ezzel megkapták a jogot, hogy nyilatkozatot tegyenek Kína álláspontjával szemben.
A „Nemzeti Mozgalom a vigasznőkkel kapcsolatos igazságért” nevű szervezetet Kase Hideaki Japánban közismert jobboldali történész vezeti, akit „Japán jobboldali stratégájának” neveznek. Apja Japán korábbi ENSZ-nagykövete volt, és részt vett a második világháborúban Japán feltétel nélküli kapitulációjának aláírási ceremóniáján. A kapituláció után azonban kijelentette: „Japán háborús kezdeményezése igazságos volt, és elfogadhatatlan, hogy Japántól bocsánatkérést követeljenek”.
A végső UNESCO-értékelés eredményének kihirdetése előtt a japán külügyminisztérium sajtótájékoztatót tartott, ahol politikai nyomást gyakorolva az ENSZ-re azt sugallta, hogy amennyiben a Kína által benyújtott archív anyagot választják, Japán kiléphet az UNESCO-ból. Japán így „elvitte” a vigasznőkkel kapcsolatos anyagokról szóló döntés folyamatát egy elhúzódó párbeszéd-fázisba.
A világ emlékezete nyilvántartási szabályainak 2021-es módosítása szerint, ha bármely tagállam kifogást emel, a jelölések határozatlan idejű megbeszélés tárgyát képezik. Ez nemcsak azt jelenti, hogy Kína ellenállási háborújának archív dokumentumai Japán „beleegyezését igénylik” a nyilvántartásba vételhez, hanem azt is, hogy a történelmi „áldozatnemzetek”, amelyek a nyilvántartásba vétellel igyekeznek megőrizni a történelmi igazságot, a „tettes államok” potenciális ellenállásával szembesülhetnek.
Van-e más lehetőség a japán jobboldali csoportok akadályozó cselekedeteivel szemben?
A kérdéssel Su Zhiliang professzorhoz fordultunk, aki szakértőként jelen volt a 2017-es „témaütközésről” szóló – Japánnal folytatott – párbeszéden.
A kínai vigasznők történetének múzeumában Su Zhiliang a következőket mondta:
„Egy évtized telt el, a párbeszéd azonban továbbra sem valósult meg. Több mint 30 év alatt 358 túlélőt találtunk Kínában, közülük ma már csak heten vannak életben. Őszintén szólva, mi is mélyen elszomorodtunk. Időközben az UNESCO főigazgatójának személye is többször cserélődött. Hadd mondjak egy példát: ha be akarjuk nyújtani a kérelmet a 731-es egység által a biológiai hadviselés során elkövetett háborús bűnök bizonyítékaival kapcsolatban, akkor Japán beleegyezése szükséges, és ha Japán kifogást emel, akkor nem tudjuk sikeresen regisztrálni az ügyet. Miközben továbbra is bizonyítékokat kell keresnünk, ami nyilvánvalóan hatalmas feladat. Ez a történelmi elismerésért folytatott küzdelem tehát a mai napig tart. Nekünk kell megszólalnunk értük, az áldozatokért. Ezért amikor meglátom öregedő alakjukat, nem tudom magukra hagyni őket.”
Amikor mindezzel kénytelenek vagyunk szembesülni, és leleplezzük a japán jobboldali csoportok kísérleteit a történelmi igazság elhomályosítására, nem csupán a történelmet tanuljuk, hanem írjuk is. Ha a méltányos eredmény a világörökségi pályázatunk 10. évében is elérhetetlen marad, akkor folytatjuk a következő évtizedben is.
2025. szeptember 21.
(China Media Group)
(x)
