Az euróbevezetés fegyelmezettebb gazdaságpolitikára, fiskális fegyelemre kényszerítheti az országot, és segíthet az inflációs várakozások horgonyzásában, az árfolyamstabilitás megteremtésében, valamint a finanszírozási költségek csökkentésében – mondta Tardos Gergely, az Államadósságkezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója egy budapesti konferencián pénteken.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézete (GVKI) és a GKI Gazdaságkutató Zrt. közös konferenciáján Tardos Gergely elmondta, azzal, hogy célként tűzte ki a kormány az euró bevezetését, gyökeresen átalakultak a várakozások a magyar gazdaságpolitikával szemben.
Kitért arra, hogy a jövő évi és a középtávú költségvetési pálya konzervatív becslésekre épül, és a korábbi optimista előrejelzésekkel szemben reális fiskális pályát vázol fel. Az idei növekedés a mezőgazdaság nélkül 2 százalék körül alakulhat – mondta.
Tardos Gergely elmondta, hogy a külföldi befektetők magyar állampapír-állománya 6 ezer milliárd forintról 11 ezer milliárd forintra nőtt, ami jelentős megelőlegezett bizalmat jelez a magyar gazdaságpolitika iránt, és azt is jelzi, hogy reálisnak tartják a célokat. Ahhoz, hogy ez fennmaradjon, folyamatosan és következetesen a kijelölt irányban kell haladni – hangsúlyozta.
Az euró bevezetésének másik fontos várható előnye a hozamkonvergencia. A korábban az eurót bevezető országok esetében a hosszú távú hozamok még az euró bevezetése előtt megközelítették az euróövezeti átlagot.
A magyar tízéves hozamok a korábbi 7,2 százalékról a választások után 5 százalékra süllyedtek. A jegyzések a globális hozamemelkedés miatt 5,4-5,5 százalék körül vannak, ami a hasonló futamidejű lengyel papírok szintje alatt van, és közelíti a cseh tízéves papírok szintjét. A gazdaságpolitikai változás nélkül a magyar hozamszintek akár 8 százalékot is elérhetnék – fejtette ki az ÁKK vezérigazgatója.
A hozamkonvergencia az eurócsatlakozási folyamat során folytatódhat, és az ERM II belépés idejére 4 százalék körüli szintekre eshetnek a hosszú távú hozamok, kedvező geopolitikai környezetben pedig akár tovább eshetnek – vélekedett.
A hozamkonvergencia így hosszabb távon érdemben mérsékelheti az állam kamatterheit és hosszú távú cél, hogy az éves adósságszolgálat 2 ezer milliárd forintra csökkenjen a jelenlegi 4 ezer milliárd forintról.
A hozamcsökkenéssel párhuzamosan a hitelkamatok is közeledhetnek az euróövezeti szintekhez. A lakáshitelek kamata az euróövezetben a 2015-2025 közötti időszakban átlagosan 2,3 százalék volt, míg Magyarországon 6 százalék, és a lakossági és vállalati hitelkamatok az eurót használó országokéhoz képest kétszeresek – mondta.
Tardos Gergely megjegyezte, hogy korábban magas kamatszintekkel küzdő országoknál, a csatlakozás után gyors hitelnövekedésre került sor, ami kockázatokat hordoz.
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy kiadási oldali költségvetési korrekció a tapasztalatok szerint általában kevésbé fájdalmas, és kisebb növekedési kockázattal jár. A GDP 1,5-2 százalékát kitevő uniós forrásokat beruházásokra, illetve a növekedés élénkítésére és a hiány csökkentésére is lehet fordítani – tette hozzá.
Véleménye szerint komoly esély van arra, hogy még az idén mindhárom nagy hitelminősítő megváltoztassa Magyarország negatív kilátását, jövőre pedig már a besorolás is javulhat. Ennek feltétele a költségvetési pálya következetes teljesítése és az euróbevezetés felé vezető út fenntartása, ezen belül az ERM II árfolyam-mechanizmushoz történő csatlakozás.
2026. november 13.
(MTI)
