A Nobel-díjakat átadó Nobel Alapítvány korábbi irányvonalán változtatva ismét meghívta a Nobel-díjak átadására Oroszország, Fehéroroszország és Irán diplomáciai képviselőit, akik tavaly nem vehettek részt az eseményen.
Vidar Helgesen, a Nobel Alapítvány igazgatója közleményében kiemelte, hogy mivel „a globális trend miatt a különböző nézeteket vallók közötti párbeszéd visszaszorult”, az alapítvány most ezzel szembe menve szélesebb körben küldte ki meghívásait, „hogy megünnepeljük és megértsük a Nobel-díjat és a szabad tudomány, a szabad kultúra és a szabad, békés társadalmak fontosságát”.
A közlemény szerint a 2023-as Nobel-díjátadóra minden olyan országot meghívtak, amelynek diplomáciai képviselete van Svédországban és Norvégiában, valamint azokat a pártokat is, amelyek demokratikus választás útján jutottak be a parlamentbe. Mint írták: ez a megközelítés lehetőséget teremt rá, hogy „a Nobel-díj fontos üzenetei mindenkihez eljussanak”, és ezt a gyakorlatot a jövőben az egész szervezetre kiterjesztik.
Tavaly az ukrajnai háború miatt Oroszország és Fehéroroszország diplomatái nem vehettek részt a fényűző Nobel-banketten és a díjátadón, és az Iránban kialakult, és egyre súlyosbodó belpolitikai válság miatt az iráni nagykövet sem kapott meghívást. A meghívót idén a bevándorlásellenes Svéd Demokraták vezetője, Jimmie Akesson is megkapta, aki azonban a Facebookon közölte, hogy „sajnos azon a napon már más elfoglaltsága van”, ezért nem vesz részt az ünnepségen.
A díjátadót minden évben december 10-én, Alfred Nobel halálának évfordulóján tartják Stockholmban, ahol az orvosi, a fizikai, a kémiai, az irodalmi és a közgazdasági Nobel-díj kitüntetettjei XVI. Károly Gusztáv svéd királytól veszik át az elismerést. A díjátadást mintegy 1200 meghívott részvételével gálavacsora követi. A Nobel-békedíjat ugyanazon a napon Oslóban adják át.
2023. szeptember 1.
(MTI/AP/Reuters)
