A tavalyi 0,5 százalék után idén 1,7 százalékkal, jövőre 2,2 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság, az éves átlagos infláció ebben az évben 1,8 százalék, 2027-ben 2,8 százalék lehet a 2025-ös 4,4 százalék után – közölte az Erste Bank csütörtökön a legújabb előrejelzése alapján.
A közel-keleti konfliktus elhúzódása, az ismét megjelenő vámháborús feszültségek, a várható jelentős aszálykárok és a nyári energiaválság kockázatot jelentenek az év második felére. Ugyanakkor az export kilátásai fokozatosan javulnak, így az ipari termelés a korábban vártnál akár valamivel gyorsabban is nőhet. Várhatóan továbbra is a háztartások fogyasztása marad a gazdasági növekedés fő motorja, amit leginkább a reálbérek emelkedése magyaráz. Kissé élénkülhet a beruházási aktivitás is az elmúlt évek mélypontjai után – ismertették az Erste elemzői csütörtöki budapesti sajtótájékoztatójukon.
Nagy János, a bank makrogazdasági elemzője kifejtette: a fogyasztói bizalom több éves csúcsra emelkedett, a vállalati várakozások ugyanakkor nem sokat javultak az idén. A fogyasztói bizalom javulásával együtt nő a kiskereskedelmi forgalom volumene, ami az év egészében stabil alapot adhat a növekedésnek.
Az infláció az év első felében tovább mérséklődött, az éves fogyasztóiár-index a januári 2,1 százalékról augusztusra 1,3 százalékra csökkent, ami közel tízéves mélypont. A lassulásban az adminisztratív árkorlátozások mellett az erős forint is jelentős szerepet játszott – mutatott rá a szakértő.
Az aszály és az energiaárak egyelőre nem eredményeztek megugrást, de már látszik a fordulat. A termelői árak elindultak felfelé, ami néhány hónapon belül hatással lehet a fogyasztói árakra is. A következő hónapokban az infláció mértéke várhatóan fokozatosan emelkedik, ugyanakkor a gyorsulás üteme sokkal visszafogottabb lesz az előzetesen vártnál – közölte.
Nyeste Orsolya, az Erste vezető makrogazdasági elemzője elmondta: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) június és augusztus között összesen 75 bázisponttal, 6,25 százalékról 5,50 százalékra csökkentette az alapkamatot. A kamatpálya további alakulásával kapcsolatban ugyanakkor nőttek a bizonytalanságok. Az inflációs adatok összességében továbbra is kedvezőek, de a közel-keleti konfliktus elmúlt hetekben tapasztalt eszkalációja, a globális kötvénypiaci turbulenciák, a volatilisabb forint egyelőre kivárásra késztetheti a jegybankot.
Az Erste lát teret további kamatcsökkentésre, de ennek időpontja bizonytalan, a bank elemzői azt várják, hogy a kamatcsökkentési ciklus vége jövőre 4,5 százalék körül alakulhat – tette hozzá.
A forint az euróhoz képest június közepére 350 alá erősödött, majd júliustól korrekció indult, a forint fokozatosan visszatért a 360-365-ös tartományba. Augusztusban az árfolyam viszonylag szűk, 361-366 közötti sávban mozgott, tehát a forint számottevően erősebb maradt a márciusi mélypontjához képest, amikor 397 közelébe emelkedett az árfolyam.
A kockázati megítélés javulása esetén jöhet további forinterősödés. Az Erste azt valószínűsíti, hogy a magyar deviza 360 alá erősödhet ősszel – mondta Nyeste Orsolya.
2026. szeptember 10.
(MTI)
